Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Felmentették Jozef Roháčot

Na, hát ez is bekövetkezett. Jozef Roháčot ma felmentette egy magyarországi bíróság. Igaz, csak az emberölés vádja alól, két évet viszont le kellene ülnie robbanóanyaggal való visszaélés miatt. Mivel azonban ezt már az előzetesben megtette, a mai tárgyalást követően szabadlábra helyezték. A Roháč-ügy egy nagy ügy, már könyvet is írt róla az egyébként külös Martin Mózer, méltatlan lenne egy pársoros poszttal elintézni. De az biztos, hogy ma este sokan nagyon nyugtalanul fognak aludni. Gondoljunk csak bele, azok közül, akik - állítólag - ott voltak a Remiáš-gyilkosságnál, már csak ő él...

0 Tovább

Haragosait szögbelövővel lője le, ne ököllel verje agyon - abszurd büntetőjogi komparatisztika

Alább két hírt szeretnénk szembeállítani.

Az egyik:

Szögbelövő pisztollyal megölte volt élettársa barátját, az asszonyt pedig életveszélyesen megsebesítette 2007 nyarán Balatonőszödön az a német férfi, akinek az első fokon kiszabott hét év börtönbüntetését helybenhagyta a Pécsi Ítélőtábla kedden hozott jogerős határozatában.

A táblabíróság megalapozottnak találta a Somogy Megyei Bíróság döntését, és az 54 éves Hans Georg Borckot erős felindulásban elkövetett emberölés bűntettében és emberölés kísérletében, továbbá lőfegyverrel való visszaélésben mondta ki bűnösnek.
    
A tényállás szerint a vádlott és korábbi élettársa egy balatonőszödi farmon élt, de kapcsolatuk megromlott. Az asszony visszament Németországba, és ott megismerkedett egy horvát férfival, aki felajánlotta: segít rendezni az asszony és a volt élettársa közötti anyagi vitát.
    
Magyarországra jöttek, ám 2007. június 26-án a felek megegyezés helyett vitatkoztak, dulakodtak, kölcsönösen fenyegetőztek, a házigazda szögbelövővel, a horvát férfi pedig késsel hadonászott. Amikor a pár autóba ült, hogy elmeneküljön, a vádlott a szögbelövővel - amelynek biztonsági rendszerét kiiktatta - a gépkocsira lőtt. Az acélszeg átütötte az ablaküveget, a horvát férfi mellkasát, majd a volt élettárs ágyékát.
    
A nőnek még volt annyi ereje, hogy a falu polgármesteri hivatalában segítséget kérjen, ám a horvát férfi még az orvos kiérkezése előtt az autóban meghalt. Az asszonyt életveszélyes állapotban szállították kórházba.


A másik:
Magánlaksértés és különös kegyetlenséggel elkövetett gyilkosság vádjában bűnösnek találta, és 21 év fegyházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte a Pozsonyi I. Járásbíróság ma Vincent H.-t.

A férfi a bíróság szerint 2007 decemberében  a főváros Károlyfalu városrészében levő albérleti lakásában összeveszett a 85 éves főbérlőjével. Ököllel ütlegelte, majd a mellkasára térdelt és fojtogatta. Az idős asszony belehalt a számos súlyos sérülést okozó bántalmazásba.

Tehát ha valakit meg akarunk ölni, még véletlenül se jusson eszünkbe ököllel agyonverni, mert ha szögbelövőből tüzelünk rá (és bónuszként életveszélyes sérüléseket okozunk egy másik embernek), azért pontosan harmadannyit kapunk, mint egy végzetes öklözésért. Ja, lehetőleg Magyarországon tegyük ezt, ott ilyen jószívűek a bíróságok.
0 Tovább

Bírók, ügyészek, el a lista farkáról! - avagy kiben miért nem bízunk

Kedden egy érdekes közvélemény-kutatást tettek közzé. (Még az elején jelzem, hogy az egyébként reprezentatív felmérést a védelmi minisztérium egyik háttérintézménye végezte, ez némiképp árnyalja a témát.) A válaszadóknak felsoroltak 14 szervezetet/közjogi funkciót, és választaniuk kellett, ezek közül melyik élvezi leginkább a bizalmukat. A választék a következő volt: kormány, önkormányzat, alkotmánybíróság, rendőrség, ügyészség, bíróság, szakszervezet, tűzoltóság, hadsereg, védelmi minisztérium, parlament, egyházak, belügy, köztársasági elnök.

Az utolsó előtti helyen az ügyészség végzett. Ez nem csoda. Az átlagemberek túlnyomó többségének fogalma sincs, mi az ügyészség feladata és szerepe egy ilyen-olyan peres eljárás során. Arról, hogy rengeteg ügyész becsületesen végzi a munkáját, ritkán érkezik hír, arról viszont igen, hogy amikor Pázmányról volt szó, akkor egy óra alatt elkészült az ügyészi állásfoglalás, vagy hogy Malina Hedvig ügyét ezek fogják vissza (manifeszt módon, mert látens módon valszeg nem tudom, ki sziszeg a háttérben – a kifejezés megalkotásáért külön köszönet Tizedes blogger kollégának) már 3 éve...

Az, hogy a bíróság miért végzett a tökutolsó helyen - a lakosság csupán 31 százalékának bizalmát élvezi, ami siralmas - egyértelmű. Az ombudsmani jelentés minden évben megjegyzi, hogy a jogok betartásának számonkérhetősége borzalmas szinten van az országban, és nagyon gyakori az időhúzás a testületek részéről. Vannak olyan elrettentő esetek is, hogy a gyerek már felnőtt, mire megítélték a gyerektartást. Vagy az évtizedekig húzódó örökösödési perek, melyek alatt a "színesfémtolvajok" szétlopják az örökség tárgyát... És akkor még nem is beszéltünk a "komoly" ügyekről (ez alatt most a nagy, drasztikus bűnügyeket értem, természetesen egy gyermekével egyedül maradt nőnek az is nagyon komoly ügy, ha nem kap gyerektartást 18, vagy akár „csak” egy évig.). A bíróságnak Szlovákiában semmilyen tekintélye nincs, tanúk és szabadlábon védekező vádlottak tömkelege nem jár el a tárgyalásokra, és a jogrend annyi kibúvót tesz lehetővé a vádlottak és ügyvédeik számára, hogy az már kutyakomédiába fullasztja az igazságszolgáltatást, lásd BMG-ügy, ahol felváltva betegedtek meg a vádlottak és a védők, hónapokon át.
Ugyancsak érthetetlenek és indokolatlanok az egyes tárgyalások közötti irdatlan szünetek. Péládul a vécéablakos Červenka ügyében tárgyaltak áprilisban egyszer, májusban egyszer, és legközelebb szeptemberben fognak. Tessék mondani, bíró urak, negyedéven át mit csinálnak? Ez főként akkor kínos, ha a vádlott vizsgálatiban van, és ott esetleg még análisan is inzultálják. Szóval a Jóisten mentsen meg bárkit is attól - főként gazdasági és vagyonjogi ügyekben -, hogy szlovák bíróságon kelljen érvényesítenie az igazát.

A szakszervezetek 33,6-tal hátulról a harmadikok, ők a jelenlegi kormány hímvesszején lovagolnak, illetve magashegyi rektális túrákat tesznek Ficónál, így rájuk kár a szót vesztegetni.

A nem újságíró is könnyedén azonosulhat azzal, hogy a parlament csak 39,7, a rendőrség pedig csak 42,1 százalékos bizalmat kapott. Az eredmény - megint csak hangsúlyozzuk - nem az egyes személyek munkájának, hanem a testületnek szól. És bár mindkettő végez komoly munkát is, az imidzsükhöz képest még ez a helyezés is túl jó.

Az Alkotmánybíróság a 6. helyen végzett. De a felmérés még a Speciális Bíróságot felszámoló határozat előtt végezték, így az eredmény ma valszeg más lenne.

Na de nézzük a listát:
államfő 62,2
önkormányzat 54,7
Alkotmánybíróság 53
egyházak 52,4
belügyminisztérium 49,1
kormány 48,1
rendőrség 42,1
parlament 39,7
szakszervezetek 33,6
ügyészség 32,8
bíróságok 31

És akkor jöjjön a TOP3:
3. védelmi ministry 66,7 - nos, ezt nem igazán értem, főképp emiatt vannak kétségeim a felmérést illetően. Mert tanítóból sokkal több van, mint katonából, ilyen alapon az oktatási tárca is lehetne itt, de hát azt nem vették fel a listára...

2. hadsereg 81,9 - itt a válasz egyértelmű: a sereg ilyen nagy monolitikus struktúra. A kívülálló nem igazán tud róla semmit. Nem tudja, hogy a minisztérium cégeinek nagy része veszteséges, mert kilopják belőlük a pénzt, az állam meg pótolja. Nem tudja, hogy az Aligátor nevű harcjárműbe a piaci ár többszöröséért vettek váltókat. A botrányaik is a fegyveresektől őrzött objektumok falai között maradnak. Ma gyakorlatilag az ember akkor kerül kapcsolatba a hadsereggel helyőrséggel rendelkező városokon kívül, ha a Katonai Erdők Állami Vállalat területére lép illetéktelenül, és ezért a katonai rendőrség megbírságolja 10-20 euróra. Mivel azonban ma már alig túrázik valaki, ez ilyenek száma csekély. Csak azt tudjuk, hogy a hadsereg van. Tulajdonképpen nem csinálnak semmit, de azt jól. Ezért a bizalom.

És a csúcson a tűzoltók végeztek. 94,2 százalékunk számára ők a legmegbízhatóbb testület. Ezen csak azok lepődnek meg, akik még sosem látták ezt a felmérést, és ezen a blogon olvasnak róla először. Hazánkban (izé, szóval itt, Szlovákiában) évek óta a lánglovagokat tartják a legmegbízhatóbbnak.

2004-ben, amikor egy lap belpol rovatának munkatársaként nekem kellett megkérdeznem Oto Paluš tábornok akkori országos tűzoltóparancsnokot, miben rejlik a sikerük titka, szóvivője útján ezt üzente: "tűzoltók sikerének titkát elsősorban mindennapos, kemény mentőmunkájukban látja, melynek során saját életük kockáztatásával mentik meg másokét, de ha kell, állatokat, gazdasági vagyont is, legyen szó tűzről, árvízről vagy bármilyen más elemi csapásról. Köszönjük a bizalmat, a tűzoltók továbbra is kitartóan fogják szolgálni a lakosságot, noha bérezésük messze nincs összhangban az európai normákkal".

Természetesen jó lenne, ha nem a védelmi tárca, hanem mondjuk a stathiv készítene valami hasonlót, sokkal több intézmény bevonásával, mint pl. 2004-ben. Érdekességképp: akkor a 90 százalékos tűzoltókat a Szlovák Rádió követte (78), és a katonák 74-gyel álltak a harmadik helyen:). Mindannyiunk érdeke lenne, hogy a bíróság és az ügyészség elhagyja a lista farkát.

2 Tovább

Homlokráncolás a második keresztapatörvény felett

Hogy e sorok írója nem Robert Fico feltétlen híve, az azt hiszem, már korábban kiderült. A hét szerdai híre egyértelműen Balog Zoltán és bizottsága pozsonyi látogatása volt. Azonban szerdán még egy fontos dolog történt, melyre most szeretnénk visszatérni, mert most van rá időnk.

A kormány szerdai ülésén elfogadta, hogy a különösen súlyos bűncselekmények elkövetői egy évvel tovább lehessenek vizsgálati fogságban, mint a nagy átlag. A kormány egyúttal egyetértett azzal is, hogy a törvénymódosítást rövidített törvénykezési eljárásban tárgyalják. Azaz ne hónapokig tartson elfogadtatni, hanem sitty-sutty meglegyen.

A törvénymódosítást beterjesztő igazságügyi minisztérium jogmagyarázata szerint a módosítás célja"az emberek és vagyonuk védelme az olyan, különösen súlyos elkövetők elől, akiket 25 évre, vagy akár életfogytiglani börtönbüntetésre is ítélhetnek".  Ez azt jelentené, hogy a vizsgálati fogság ideje négyről öt évre emelkedne.

A az emberek életének és vagyonának védelme nagyon szép dolog, azt hiszem, akinek van élete és van vagyona, csak egyetérteni tud a törvénnyel. De! Ne legyünk már tudatlanok, a lóláb most is kilóg: egyértelmű, hogy a törvénymódosítás azért született meg, hogy Róbert Okoličány ne kerülhessen szabadlábra. Okolicány a kelet-szlovákiai alvilág egyik meghatározó "családfője", a Borža-klán örök kritikusa, ám a bírálat eszközei ebben a műfajban nem a szóvirágok, hanem minimum a bézbólütők, Okolicányéknál olykor a géppisztoly is. Okolicányt elítélték, életfogytra,  de fellebbezett, és ha április 13-ig nem születik döntés az ügyében, az életfogytiglanra ítélt bűnöző kisétálhat a börtönből.

Nyilván Okoličánynak nem kellene szabadlábon mászkálnia. De a sebes törvényelfogadás minimum két kérdésirányt felvet. Mekkora a jogbiztonság abban az országban, ahogy ad hoc hoznak bűnözőkre ráhúzható paragarafusokat, hisz ugyanilyent már Mikuláš Černákkal is csináltak. (Nem is beszélve arról, hogy mi van, ha valaki netán ártatlanul ül 5 évig vizsgálatiban, ami ugyebár nem büntetés.)
A másik pedig: a folytos suszterozás helyett nem lenne jobb, ha a bíróságok munkáját tennék hatékonyabbá? Ha nem ítélkezhetnének olyan bírók, akik ellen eljárás van folyamatban? Ha megszűnne a szervezett bűnözés és a bíróságok összefonódása? Ha eltörölnék a rengeteg obstrukciós lehetőséget? Ha nem lenne annyi eljárási hiba. Vegyük például az Adamčo-ügyet. Branislav Adamčot Marián Karcel meggyilkolása miatt jogerősen elítéltek, 25 évet kapott, de ezt a Legfelsőbb Bíróság eljárási hibák miatt 15 évre csökkentette. Alapból röhej, hogy egy gyilkosságot 15 évvel meg lehet úszni, sőt kevesebbel. De hogy a 15 azért 15, mert egy bíró elkúrt valamit...

0 Tovább

A markecolásról és a fehér lóról

Korábban írtunk arról, hogy a folytonos bűnben és mocsokban tobzódás dörzspapírszerűvé teszi a hírlapíró lelkét. Ahogy tanult kollégám, a hazai közírás verbális flagelluma, Barak László mondta nekem 2004 júniusában: egyet jegyezz meg, aki bemegy az istállóba, annak szaros lesz a csizmája. Mégis vannak dolgok, amikor nemcsak a legjámborabb zene-esztétika szakos tanár mondja azt, hogy napalmot az ilyennek, hanem minden ép lelkű olvasó. Szerencsére ezeket nem nagyon szeretik a börtönben, már ha bekerül.

De most nem erről szeretnénk írni, hanem egy némileg könnyebb témáról, ez pedig a markecolás.  Tegnap a Besztercebányai Kerületi Bíróság összesen 59 hónapot osztott ki markecolás miatt. Na gyerekek, ki tudja megmondani, mi a markecolás? Ne guglizz!

A fel- majd eltűnő szavakat a buzgár (ez nem valami homoš dolog) példájával szokták prezentálni. Ugyebár, mikor a nagy dunai árvíz elvitte a fél Csallóközt, a nyomán sok buzgár - A buzgár árvíz során a töltések mentett oldalán megjelenő vízfeltörés. A buzgár alulról felfelé irányuló szivárgásból alakul ki, és magával viszi a vízáteresztő réteg finom szemcséjű anyagát. Folyóink mentén árvíz esetén gyakori jelenség. - keletkezett, és utána a szlovmagy sajtó soká használta a buzgárként tört fel szókapcsolatot. Aztán levonult az árvíz, és a buzgárként tört föl is kivonult a sajtóból.

Ha bemegyünk az OSZK-ba, és két világháború közötti bulvárlapokat (vagy ahogy akkor nevezték: revolverlapokat) olvasunk - mert voltak ilyenek, ne higgyük, hogy a Blikk volt az első a rendszerváltás után -, ott gyakran találkozhatunk a markecolás kifejezéssel. A markecolás az, amikor - jellemzően ittas - férfi vendégeket szexuális szolgáltatások ígéretével félreeső helyre csalnak, itt viszont pina helyett a fejére kap egy jókorát, kifosztják, és hogy úgy mondjam: baszhatja. Tehát a szexuális motívum mégiscsak jelen van, még ha az áldozat nem is így gondolja.

A markecoláshoz ketten kellene, a csalétek, és a verőember, aki jellemzően a "hölgy" stricije. A markecolás előnye, hogy a lányok nem használódnak el olyan gyorsan, ellenben hátránya, hogy az áldozat feljelentést tehet, testi sértésként vagy rablásként állítva be az ügyet.

Nos, egy ilyen per végére tett pontot a kerületi bíróság. A 24 éves Andrej Samkot 39 hónap szabadságvesztésre ítélte, míg a csalétekként közreműködő barátnőjét, Lucia Dinková 20 hónap felfüggesztettet kapott.

A story klasszikus szegény embert még az ág is húzza történet: a sértett épp állása elvesztése miatt italozott, mikor Samko több nőt is felkínált neki - ebből már kitalálhatjuk, mi volt a foglalkozása. A sértett Luciát választotta. Amikor a garázssoron a tarifáról egyezkedtek, a streici rátámadt az áldozatra, elvette a pénzét és a telláját.
Az ügyész súlyosbításért fellebbezett Lucia számára, de a bíróság ezt elutasította. A bíró elrendelte a szabadságvesztés azonnali végrehajtását is: magyarul a bíróságról ment a sittre.

Ennyi a story. Nem különösebben érdekes. Tavaly 94 gyilkosság történt, azok bármelyike érdekesebb ennél, irreverzibilitása folytán. Csak azért említettem meg, hogy felhívjam a figyelmet arra, mennyire szabályos a hazai rendőrségi tudósítások (mert bűnügyi riportok már nincsenek is) nyelvezete. Egyáltalán nem használják sem a bűnözői, sem a zsaruszleneget, vélhetően a nyelvvel való kapcsolatok hiánya miatt. Múltkor egy gazdasági nyomozóval italoztam. Bűnügyekről beszélgettünk. Ezek nevét ő szlovákul mondta. Pedig van nekünk mindenre szavunk. Olyan rendes, hivatalos is, meg szleng is. Csak kevesen ismerik.

A következő, s egyben záró bekezdés a nyelvművelés jegyében íródik. Az gazdasági bűnözés egyik formája, mikor egy céget, mellyel különböző üzelmeket szeretnének véghez vinni, más nevére íratnak. Bűnöznek, majd az áldozat elviszi a balhét, szabadul, és pénzt kap. Vagy - b verzió - megölik. Szlovákiában ez utóbbi forma számított tipikusnak. Ezeket a szlovák szlengben biele konenak nevezik, fehér lovaknak. Tanácstalan hírszerk kollégák meg még van, hogy le is fordítják. Nekünk, magyaroknak a fehér ló az, amiért Svatopluktól megvettük ezt az országot, vagy amin a nagybányai vitéz vitéz nagybányai bevonult Komáromba. Aki viszont a nevét adja egy vállalkozáshoz, és aztán a meszesgödörben végzi, arra van egy szép magyar szavunk, amit Magyarországon sokan ismernek, nálunk is, de nem tudják, hogy ez azonos a fehér ló fiával, pedig igen: ez pedig a stróman. Úgyhogy ezt használjuk!

4 Tovább
«
12

tg-ltatsthtetet-06-02

blogavatar

Phasellus lacinia porta ante, a mollis risus et. ac varius odio. Nunc at est massa. Integer nis gravida libero dui, eget cursus erat iaculis ut. Proin a nisi bibendum, bibendum purus id, ultrices nisi.

Utolsó kommentek