A Legfelsőbb Bíróság furcsa intézmény. A Černák-tanú Marián Karcel meggyilkolásáért Branislav Adamčo 24 éves büntetését 15 évre mérsékelte, eljárási hibák miatt. Karcel 28 golyót kapott. A Legfelsőbb Bíróság - pedig akkor még nem is Štefan Harabin vezette - ennek ellenére nem találta indokoltnak a rendkívüli büntetés kiszabását.
Hétfőn, úgy látszik, Harabin szabadságon volt, mert a testület megerősítette Branislav Adamčo életfogytiglani szabadságvesztését. De ezt még nem a dunahidasi kettős gyilkosság miatt szabták ki. A 2004 decemberében elkövetett kettős gyilkosság ügyében 2009 februárjában még vádat sem emeltek ellene, ellenük.
A 2009-es ítélet bűnszervezet létrehozása, gyilkosság, lopás, testi sértés, zsarolás, nyomásgyakorlás, rongálás, közveszélyokozás, tiltott fegyvertartás és korrupció miatt született, halmazati büntetésként. 12 személyt összesen 17 vádpontban találtak bűnösnek.
A dunahidasi gyilkosság ügye még folyamatban van, emellett emberkereskedelemmel is vádolják. Azt hiszem, az Adamčo-fiú - neki nincs beceneve, mint mondjuk Kromkának vagy Roháčnak - olyan formátumú egyénisége a hazai szervezett bűnözésnek, hogy a közeljövőben megérdemelne egy önálló posztot.
2010. szeptember 14. 20:28
Adamčo: életfogytig
2009. november 12. 13:20
Mikulás Černák és a magyar maffia
Mikulás Černák e blog nagy kedvence, korábban, amíg a blogvezetés sokkal koncepciózusabb volt, rendszeresen írtunk róla, sőt, egyszer még el is mentünk utána. Nos, a Capo di tutti Capi életfogytiglani börtönbüntetést kapott kedden, november 10-én. Az Eperjesi Járásbíróság hat gyilkosságban, és egy gyilkosság megrendelésében találta őt bűnösnek.
Mikuláš Černákról sokat írtak a napilapok a héten, annyit, hogy nem is linkelem a cikkeket, mert ha rámész bármelyik szlovák lap honlapjára, találsz cikket, fotót, videót kilószám. Egy videót azért beillesztünk.
Mikuláš Černákról sokat írtak a napilapok a héten, annyit, hogy nem is linkelem a cikkeket, mert ha rámész bármelyik szlovák lap honlapjára, találsz cikket, fotót, videót kilószám. Egy videót azért beillesztünk.
Aki megbüntette Papa Joe-t
A bűnügyi tudósító kollégák iránti legteljesebb tiszteletemet fenntartva mondom, hogy Miki ügyének magyar vonatkozásai nem bizonyosan kellő mértékben bomlottak ki. Márpedig a felvidéki magyar olvasó(k egy jól körülhatárolható csoportja) különös típus: ami nem szlovmagy, azt könnyű szívvel leszarják. (Egy alkalommal arról írtam, hogy a Vágbesztercei Járásbíróság infrastruktúrája katasztrofális állapotban van, olyan szinten, hogy egy előzetesből bevitt fogoly kiugrott az ablakon, és elfutott, mert még rács sem volt rajta. Egy olvasó levelet írt, melyben ezt közölte: Kit érdekel? Pedig ez az egész hazai igazságügy és -szolgáltatás névjegye lehetne. De hát túlteng bennünk a regionális öntudat. Egy más alkalommal egy közép-szlovákiai körözés alá egy észlény azt írta: biztos, hogy itt kell keresni? Az ilyen csököttagyú barmokat az ember legszívesebben fejberúgná. Hát miért bazdmeg, a Besztercebánya megyében élő magyarokat nem veszélyezteti egy szökésben levő bűnöző? Attól, hogy szlovák vidékről szökött meg, másnap már Ipolynyéken lehet.)
Szóval, az emberek, akikkel beszélgettem, hajlamosak a Černák-ügyre úgy tekinteni, mint egy szlovák maffiaügyre, ennek függvényében nem is érdekli őket annyira. Legalább párszáz olvasómnak szeretném elmondani, hogy Miki komolyan beleszólt az általunk ismert magyar vonatkozású maffiaügyekbe, keleten és délen egyaránt. Ha arra a kérdésre keressük a választ, ki az, aki vigyázzba állította, és 5 millió koronára megbüntette a Papa Joeként megyeszerte rettegett Pápay Tibort, aki akkora menő volt, hogy a nyílt utcán gázolta el riválisát, és még át is tolatott rajta? - a válasz nem az, hogy ááááááááááá, ilyen ember nincs is, hanem az: a kedden életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélt Mikuláš Černák volt az.
Mikuláš Černák nagy stratéga volt. Az egykori buszsofőrből lett don ismerte és alkalmazta az oszd meg és uralkodj elvét.
Vadkelet leigázása
A királyhelmeci és nagykaposi olvasók még emlékezhetnek Tóth Gyula (Gyuszi), és Muszka Péter nevére, noha az égbe rapid módon történő távozásuk már régen, még a vadmečiarizmus alatt történt.
Mivel a felvidéki magyarság egy kis közösség, és úgyis mindenkiről minden kiderül, elöljáróban szögezzük le, hogy Tóth Gyula e sorok írójának távoli rokona, de tekintve, hogy nem ismertem őt, ez semmiképp nem befolyásol abban, amit írok.
Tóth Gyula privatizált Helmecen egy kocsmát, ez lett a főhadiszállása, és Panda CBS (akkor még nem SBS-nek hívták, hanem civilno-bezpečnosťná službának) székhelye is. Mintegy egy év alatt száz egybenyakú legényt sikerült összetoboroznia, köztük volt rendőröket is. A városban és környékén mindent a Panda védett, ez azt jelentette, hogy minden vállalkozó, aki féltette az ingatlanját, és/vagy testi épségét, az nekik fizetett védelmi pénzt.
Tóth Gyula Pandája város volt a városban. Egy alkalommal felvette stoppoló unokatestvéremet is, aki majd összefosta magát, mikor a hatalmas fekete autó megállt neki, Gyulával, és két "pandáccsal", de nem merte azt mondani, hogy nem száll be. Elvitték őt az albérlete elé, ám közben Gyula egy nagyobb csoport cigányt látott közlekedni az utcán. Nagyobb csoportot annál, amit ő engedélyezett. Gyula ugyanis szétbaszott a helyi, ukrán alkohol- és cigarettacsempészetet előtte uraló magyar és gálszécsi szlovák cigány klánok között is. Meghagyta nekik, hogy ötösnél nagyobb csoportban nem járhatnak az utcán. Mintha a halára vált unokatesóm ott sem lett volna, azt mondta a sofőrjének, hogy: ha leraktátok a kocsit, ezeket rendezzétek el.
Tóth Gyula emberei éjszaka igazoltatták a városon áthaladó idegen rendszámú autókat, és aki nem tudott hitelt érdemlő magyarázattal szolgálni arra, hogy mit csinál ott, azt megverték.
Tóth Gyula 1997. május 20-án halt meg. Előtte már egyszer kergették őt az ukránok Helmecen. Ez volt az első szlovákiai reality show, nem a Big Brother. Aki járt már Királyhelmecen, az tudja, mi az a Furcsa. Egy teraszosan épített lakótelep, ahonnan teraszos jellege miatt nagyon jó a kilátás. Itt hajtották Gyuláékat, fényes délután, lövöldözve az autók és a szeméttárolók között. A rendőrség valahogy nem szállt ki, viszont az egész lakótelep az ablakból nézte, hogy mi történik.
Tóth Gyula autója mellett egy Ladát robbantottak fel, amelynek az ajtajában volt a robbanószerkezet, szögekkel és csavarokkal fokozva a hatást. A bombát távirányítással robbantotta fel Jano Šovčík, a szlovák alvilág közismert bérgyilkosa, akit Tichá smrť néven emlegetnek - Lojzo Čistič és Jozef Roháč kaliberű bérgyilkos (volt).
És hogy kerül a képbe Miki? A bombát a jelenleg legkörözöttebb szlovák bűnöző, a spanyol tengerpartot a szlovák zsandárok töketlensége miatt a csajával és gyermekével zavartalanul élvező Karol Mello, testévre, Ivan Mello, a kassai szervezett bűnözés jól ismert arca, Szatmáry Karcsi, és a már említett Csendes Halál dobta össze, történetesen Černák garázsában.
Černák úgy mozgatta a szálakat, hogy a hirtelen vezér nélkül maradt pandások azt hitték, főnökük nagykaposi riválisa, Muszka Péter rendelte meg a robbantást. Tóth temetésén a sír fölött bosszút esküdtek a bikanyakúak, és Muszka Péter napjai meg voltak számlálva. Csoportosan támadták hosszú fekete kocsisorokban Kapost, bementek a Muszka-érdekeltségű kocsmákba, és azt kiabálták: Muszka halott. Az ítéletet egy hónapnál kevesebb idő alatt végre is hajtották. Muszka holttestét a Liptószentmiklósi járásban találták meg. Nem ott ölték meg, csak odavitték, hogy akadályozzák a nyomozást.
A két kapitány nélkül maradt sereg aztán behódolt Mikuláš Černáknak. Később az uralmat - Černák helytartójaként - a hidasi gyermekgyilkosságból ismert, nem jogerősen szintén életfogytra ítélt Branislav Adamčo - ahogy a helyiek nevezték, az Adamčo-fiú - vette át. Most, hogy ő, Nikola Pajdics és Balogh "Jotyu" József az állam vendégszeretetét élvezik, nem tudom, aktuálisan ki az úr arrafelé.
Černák és Dunaszerdahely
Az Eperjesi Járásbíróság bűnösnek találta Mikuláš Černákot Sipos Milán és Potasch Emil meggyilkolásában. Van-e, ki e nevet nem ismeri, tehetném fel a kérdést dunaszerdahelyi olvasóimnak... Hát persze, Sipos Milánt, az egykori birkozóedzőt mindenki ismeri, hisz ő, és izomagyú legényei kezdték a maffkodást a régióban, de hogy a nem birkózó, erőszakos bűncselekmények miatt elítélt Pápay, aki annyira lecsúszott egzisztencia volt, hogy a börtön után még laknia sem volt hol, átveszi a helyét, eltöri a kezét, majd megöleti Černákkal, azt senki sem gondolta volna.
A Pápay-klán 49 vállalkozástól szedett védelmi pénzt fénykorában a könyvelésük alapján.
Hol is kezdjük, igazából vagy könyvet kellene erről írni, vagy megvárni, míg Jaroslav Spišiak megjelenteti az emlékiratait.
Szorítkozzunk a tényekre. Siposék pénztárosa a Keco becenevű Kovács Tibor volt, aki egy péncélajtós, rácsos házban lakott, és a "családból" csak öt embernek volt szabad bejárása hozzá.
Egy nap felhívta őt Kis Cine, akinek a fejét a virágtartóban találták meg - de ez még akkor volt, amikor a nyakán volt neki, hogy megy hozzá, engedje őt be. Nem tudták, hogy két kapura játszik, és a Pápay-csapatnak elkötelezettebb. Kovács felhívta Sátor Lajost, hogy mi a faszt csináljon, Lajos azt mondta, semmit, ő majd megy, és elrendezi. Kovács nem fogadta meg a tanácsát, és kinyitotta az ajtót. Ám Kis Cine mögött ott állt Csémi Mihály, aki rögvest bele is lőtt egy tárat.
Csémi Černák seregében végezte, beceneve Mišo Maďar volt, és összekötőként szolgált Pápay és Miki között.
Sipos akkor követett el hibát, amikor Kis Cinét nem büntette meg azért, mert vállon lőtte a később a garázssoron géppisztolysorozattal kivégzett Vida Tamást, a legnagyobb szlovákiai magyar olajszőkítőt, a szerdahelyi maffia közgazdászát, aki Szemion Mogiljeviccsel, Szeva bával is tartotta a kapcsolatot. Akkor egy ejnye-bejnyével megúszta, és ez lett belőle.
Később, mikor Pápay már nagyon nyeregben volt, saját biliárdszalonjában eltörette Sipos kezét, Szerencsésre, Sátorra és Szamaránszkyra pedig az Écsi Béla vezette csapat lőtt rá. Szerencsés és Szamaránszky megsérült.
Trencsénbe, majd Magyarországra menekültek. Innen tervezték az ellentámadást. Sipos tudta, hogy egykori birkózótanítványa, Csémi Mihály Černáknak dolgozik.
Azt nem tudta a magyarországi száműzetésben a realitásérzéket némileg elvesztett, és rosszul tájékozott/tájékoztatott egykori boss, hogy volt tanítványa ölte meg a pénztárosát, csak Kis Cine szerepéről tudott az esetben. Ezért Csémit kérte meg, hogy közvetítsen neki egy találkozót Černákkal. Csémi azonban elárulta őt, az Security 3 irodájában Černák mellett Pápay is várta egykori főnökét. A bíróság szerint Černák ölte meg őket. Ő maga azt vallotta, hogy már halottak voltak, mikor az irodájába ért. Mindenesetre Pápaynak ötmillió koronás pénzbírságot kellett fizetnie a nagyfőnöknek, azért, mert ennyi gondot okozott neki. Sipos, és sofőrje Potasch Emil holttestét 2005-ben találták meg, akkor, amikor Besztercebánya és Zsolna megyében részben Jaroslav Spišiaknak köszönhetően a "nagy ásatások" voltak. Akkoriban a Szervezett Bűnözés Elleni Hivatal egy közelebbről meg nem nevezetett "bűnbánó" vallomásának köszönhetően több hullát is kiásott. Ezek a hullák tanúskodtak Černák ellen.
Egy gyors epilógus:
Kis Cine nem volt egy jellemóriás. Amikor Sátorék megkeresték, hogy vagy ő hal meg, vagy Csémi, az utóbbit választotta. Sipos elárulójával géppisztolysorozat végzett Dunaszerdahelyen. Kedves katonája holttestét Miki Černák is lejött megnézni, holott 1 négyzetméterre 10 rendőr is jutott.
Kiscinét elvitték a nagyszombati rendőrök. Ám pechjére ezek álrendőrök voltak, Peter Havaši (ma már ő sincs köztünk) emberei, és elvesztette a fejét.
Aztán volt a tízes gyilkosság, ezt már a kisgyerekek is tudják, hisz a Miletič-piacon meg lehetett venni DVD-n.
A kártyaszalonból Écsi Béla valahogy korábban távozott. 2003 márciusában Vereknyén lelőtték a sofőrjét, ő maga pedig eltűnt.
Eltűntek a Raisz-fiúk is, akik a régi csallóközi úton vaskereszttel gyászolt Szamaránszky "Paprika" Árpáddal egyetemben a Fontánáért a törvényszék elé álltak, sikertelenül.
Sátor Lajos családjával Budapesten él. Kedves magyar rendőr bácsik, ha véletlenül olvassátok ezt a blogot, valamit megpróbálhatnátok tenni.
A bűnügyi tudósító kollégák iránti legteljesebb tiszteletemet fenntartva mondom, hogy Miki ügyének magyar vonatkozásai nem bizonyosan kellő mértékben bomlottak ki. Márpedig a felvidéki magyar olvasó(k egy jól körülhatárolható csoportja) különös típus: ami nem szlovmagy, azt könnyű szívvel leszarják. (Egy alkalommal arról írtam, hogy a Vágbesztercei Járásbíróság infrastruktúrája katasztrofális állapotban van, olyan szinten, hogy egy előzetesből bevitt fogoly kiugrott az ablakon, és elfutott, mert még rács sem volt rajta. Egy olvasó levelet írt, melyben ezt közölte: Kit érdekel? Pedig ez az egész hazai igazságügy és -szolgáltatás névjegye lehetne. De hát túlteng bennünk a regionális öntudat. Egy más alkalommal egy közép-szlovákiai körözés alá egy észlény azt írta: biztos, hogy itt kell keresni? Az ilyen csököttagyú barmokat az ember legszívesebben fejberúgná. Hát miért bazdmeg, a Besztercebánya megyében élő magyarokat nem veszélyezteti egy szökésben levő bűnöző? Attól, hogy szlovák vidékről szökött meg, másnap már Ipolynyéken lehet.)
Szóval, az emberek, akikkel beszélgettem, hajlamosak a Černák-ügyre úgy tekinteni, mint egy szlovák maffiaügyre, ennek függvényében nem is érdekli őket annyira. Legalább párszáz olvasómnak szeretném elmondani, hogy Miki komolyan beleszólt az általunk ismert magyar vonatkozású maffiaügyekbe, keleten és délen egyaránt. Ha arra a kérdésre keressük a választ, ki az, aki vigyázzba állította, és 5 millió koronára megbüntette a Papa Joeként megyeszerte rettegett Pápay Tibort, aki akkora menő volt, hogy a nyílt utcán gázolta el riválisát, és még át is tolatott rajta? - a válasz nem az, hogy ááááááááááá, ilyen ember nincs is, hanem az: a kedden életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélt Mikuláš Černák volt az.
Mikuláš Černák nagy stratéga volt. Az egykori buszsofőrből lett don ismerte és alkalmazta az oszd meg és uralkodj elvét.
Vadkelet leigázása
A királyhelmeci és nagykaposi olvasók még emlékezhetnek Tóth Gyula (Gyuszi), és Muszka Péter nevére, noha az égbe rapid módon történő távozásuk már régen, még a vadmečiarizmus alatt történt.
Mivel a felvidéki magyarság egy kis közösség, és úgyis mindenkiről minden kiderül, elöljáróban szögezzük le, hogy Tóth Gyula e sorok írójának távoli rokona, de tekintve, hogy nem ismertem őt, ez semmiképp nem befolyásol abban, amit írok.
Tóth Gyula privatizált Helmecen egy kocsmát, ez lett a főhadiszállása, és Panda CBS (akkor még nem SBS-nek hívták, hanem civilno-bezpečnosťná službának) székhelye is. Mintegy egy év alatt száz egybenyakú legényt sikerült összetoboroznia, köztük volt rendőröket is. A városban és környékén mindent a Panda védett, ez azt jelentette, hogy minden vállalkozó, aki féltette az ingatlanját, és/vagy testi épségét, az nekik fizetett védelmi pénzt.
Tóth Gyula Pandája város volt a városban. Egy alkalommal felvette stoppoló unokatestvéremet is, aki majd összefosta magát, mikor a hatalmas fekete autó megállt neki, Gyulával, és két "pandáccsal", de nem merte azt mondani, hogy nem száll be. Elvitték őt az albérlete elé, ám közben Gyula egy nagyobb csoport cigányt látott közlekedni az utcán. Nagyobb csoportot annál, amit ő engedélyezett. Gyula ugyanis szétbaszott a helyi, ukrán alkohol- és cigarettacsempészetet előtte uraló magyar és gálszécsi szlovák cigány klánok között is. Meghagyta nekik, hogy ötösnél nagyobb csoportban nem járhatnak az utcán. Mintha a halára vált unokatesóm ott sem lett volna, azt mondta a sofőrjének, hogy: ha leraktátok a kocsit, ezeket rendezzétek el.
Tóth Gyula emberei éjszaka igazoltatták a városon áthaladó idegen rendszámú autókat, és aki nem tudott hitelt érdemlő magyarázattal szolgálni arra, hogy mit csinál ott, azt megverték.
Tóth Gyula 1997. május 20-án halt meg. Előtte már egyszer kergették őt az ukránok Helmecen. Ez volt az első szlovákiai reality show, nem a Big Brother. Aki járt már Királyhelmecen, az tudja, mi az a Furcsa. Egy teraszosan épített lakótelep, ahonnan teraszos jellege miatt nagyon jó a kilátás. Itt hajtották Gyuláékat, fényes délután, lövöldözve az autók és a szeméttárolók között. A rendőrség valahogy nem szállt ki, viszont az egész lakótelep az ablakból nézte, hogy mi történik.
Tóth Gyula autója mellett egy Ladát robbantottak fel, amelynek az ajtajában volt a robbanószerkezet, szögekkel és csavarokkal fokozva a hatást. A bombát távirányítással robbantotta fel Jano Šovčík, a szlovák alvilág közismert bérgyilkosa, akit Tichá smrť néven emlegetnek - Lojzo Čistič és Jozef Roháč kaliberű bérgyilkos (volt).
És hogy kerül a képbe Miki? A bombát a jelenleg legkörözöttebb szlovák bűnöző, a spanyol tengerpartot a szlovák zsandárok töketlensége miatt a csajával és gyermekével zavartalanul élvező Karol Mello, testévre, Ivan Mello, a kassai szervezett bűnözés jól ismert arca, Szatmáry Karcsi, és a már említett Csendes Halál dobta össze, történetesen Černák garázsában.
Černák úgy mozgatta a szálakat, hogy a hirtelen vezér nélkül maradt pandások azt hitték, főnökük nagykaposi riválisa, Muszka Péter rendelte meg a robbantást. Tóth temetésén a sír fölött bosszút esküdtek a bikanyakúak, és Muszka Péter napjai meg voltak számlálva. Csoportosan támadták hosszú fekete kocsisorokban Kapost, bementek a Muszka-érdekeltségű kocsmákba, és azt kiabálták: Muszka halott. Az ítéletet egy hónapnál kevesebb idő alatt végre is hajtották. Muszka holttestét a Liptószentmiklósi járásban találták meg. Nem ott ölték meg, csak odavitték, hogy akadályozzák a nyomozást.
A két kapitány nélkül maradt sereg aztán behódolt Mikuláš Černáknak. Később az uralmat - Černák helytartójaként - a hidasi gyermekgyilkosságból ismert, nem jogerősen szintén életfogytra ítélt Branislav Adamčo - ahogy a helyiek nevezték, az Adamčo-fiú - vette át. Most, hogy ő, Nikola Pajdics és Balogh "Jotyu" József az állam vendégszeretetét élvezik, nem tudom, aktuálisan ki az úr arrafelé.
Černák és Dunaszerdahely
Az Eperjesi Járásbíróság bűnösnek találta Mikuláš Černákot Sipos Milán és Potasch Emil meggyilkolásában. Van-e, ki e nevet nem ismeri, tehetném fel a kérdést dunaszerdahelyi olvasóimnak... Hát persze, Sipos Milánt, az egykori birkozóedzőt mindenki ismeri, hisz ő, és izomagyú legényei kezdték a maffkodást a régióban, de hogy a nem birkózó, erőszakos bűncselekmények miatt elítélt Pápay, aki annyira lecsúszott egzisztencia volt, hogy a börtön után még laknia sem volt hol, átveszi a helyét, eltöri a kezét, majd megöleti Černákkal, azt senki sem gondolta volna.
A Pápay-klán 49 vállalkozástól szedett védelmi pénzt fénykorában a könyvelésük alapján.
Hol is kezdjük, igazából vagy könyvet kellene erről írni, vagy megvárni, míg Jaroslav Spišiak megjelenteti az emlékiratait.
Szorítkozzunk a tényekre. Siposék pénztárosa a Keco becenevű Kovács Tibor volt, aki egy péncélajtós, rácsos házban lakott, és a "családból" csak öt embernek volt szabad bejárása hozzá.
Egy nap felhívta őt Kis Cine, akinek a fejét a virágtartóban találták meg - de ez még akkor volt, amikor a nyakán volt neki, hogy megy hozzá, engedje őt be. Nem tudták, hogy két kapura játszik, és a Pápay-csapatnak elkötelezettebb. Kovács felhívta Sátor Lajost, hogy mi a faszt csináljon, Lajos azt mondta, semmit, ő majd megy, és elrendezi. Kovács nem fogadta meg a tanácsát, és kinyitotta az ajtót. Ám Kis Cine mögött ott állt Csémi Mihály, aki rögvest bele is lőtt egy tárat.
Csémi Černák seregében végezte, beceneve Mišo Maďar volt, és összekötőként szolgált Pápay és Miki között.
Sipos akkor követett el hibát, amikor Kis Cinét nem büntette meg azért, mert vállon lőtte a később a garázssoron géppisztolysorozattal kivégzett Vida Tamást, a legnagyobb szlovákiai magyar olajszőkítőt, a szerdahelyi maffia közgazdászát, aki Szemion Mogiljeviccsel, Szeva bával is tartotta a kapcsolatot. Akkor egy ejnye-bejnyével megúszta, és ez lett belőle.
Később, mikor Pápay már nagyon nyeregben volt, saját biliárdszalonjában eltörette Sipos kezét, Szerencsésre, Sátorra és Szamaránszkyra pedig az Écsi Béla vezette csapat lőtt rá. Szerencsés és Szamaránszky megsérült.
Trencsénbe, majd Magyarországra menekültek. Innen tervezték az ellentámadást. Sipos tudta, hogy egykori birkózótanítványa, Csémi Mihály Černáknak dolgozik.
Azt nem tudta a magyarországi száműzetésben a realitásérzéket némileg elvesztett, és rosszul tájékozott/tájékoztatott egykori boss, hogy volt tanítványa ölte meg a pénztárosát, csak Kis Cine szerepéről tudott az esetben. Ezért Csémit kérte meg, hogy közvetítsen neki egy találkozót Černákkal. Csémi azonban elárulta őt, az Security 3 irodájában Černák mellett Pápay is várta egykori főnökét. A bíróság szerint Černák ölte meg őket. Ő maga azt vallotta, hogy már halottak voltak, mikor az irodájába ért. Mindenesetre Pápaynak ötmillió koronás pénzbírságot kellett fizetnie a nagyfőnöknek, azért, mert ennyi gondot okozott neki. Sipos, és sofőrje Potasch Emil holttestét 2005-ben találták meg, akkor, amikor Besztercebánya és Zsolna megyében részben Jaroslav Spišiaknak köszönhetően a "nagy ásatások" voltak. Akkoriban a Szervezett Bűnözés Elleni Hivatal egy közelebbről meg nem nevezetett "bűnbánó" vallomásának köszönhetően több hullát is kiásott. Ezek a hullák tanúskodtak Černák ellen.
Egy gyors epilógus:
Kis Cine nem volt egy jellemóriás. Amikor Sátorék megkeresték, hogy vagy ő hal meg, vagy Csémi, az utóbbit választotta. Sipos elárulójával géppisztolysorozat végzett Dunaszerdahelyen. Kedves katonája holttestét Miki Černák is lejött megnézni, holott 1 négyzetméterre 10 rendőr is jutott.
Kiscinét elvitték a nagyszombati rendőrök. Ám pechjére ezek álrendőrök voltak, Peter Havaši (ma már ő sincs köztünk) emberei, és elvesztette a fejét.
Aztán volt a tízes gyilkosság, ezt már a kisgyerekek is tudják, hisz a Miletič-piacon meg lehetett venni DVD-n.
A kártyaszalonból Écsi Béla valahogy korábban távozott. 2003 márciusában Vereknyén lelőtték a sofőrjét, ő maga pedig eltűnt.
Eltűntek a Raisz-fiúk is, akik a régi csallóközi úton vaskereszttel gyászolt Szamaránszky "Paprika" Árpáddal egyetemben a Fontánáért a törvényszék elé álltak, sikertelenül.
Sátor Lajos családjával Budapesten él. Kedves magyar rendőr bácsik, ha véletlenül olvassátok ezt a blogot, valamit megpróbálhatnátok tenni.
Követhetsz Twitteren is.
2009. március 08. 17:21
Homlokráncolás a második keresztapatörvény felett
Hogy e sorok írója nem Robert Fico feltétlen híve, az azt hiszem, már korábban kiderült. A hét szerdai híre egyértelműen Balog Zoltán és bizottsága pozsonyi látogatása volt. Azonban szerdán még egy fontos dolog történt, melyre most szeretnénk visszatérni, mert most van rá időnk.
A kormány szerdai ülésén elfogadta, hogy a különösen súlyos bűncselekmények elkövetői egy évvel tovább lehessenek vizsgálati fogságban, mint a nagy átlag. A kormány egyúttal egyetértett azzal is, hogy a törvénymódosítást rövidített törvénykezési eljárásban tárgyalják. Azaz ne hónapokig tartson elfogadtatni, hanem sitty-sutty meglegyen.
A törvénymódosítást beterjesztő igazságügyi minisztérium jogmagyarázata szerint a módosítás célja"az emberek és vagyonuk védelme az olyan, különösen súlyos elkövetők elől, akiket 25 évre, vagy akár életfogytiglani börtönbüntetésre is ítélhetnek". Ez azt jelentené, hogy a vizsgálati fogság ideje négyről öt évre emelkedne.
A az emberek életének és vagyonának védelme nagyon szép dolog, azt hiszem, akinek van élete és van vagyona, csak egyetérteni tud a törvénnyel. De! Ne legyünk már tudatlanok, a lóláb most is kilóg: egyértelmű, hogy a törvénymódosítás azért született meg, hogy Róbert Okoličány ne kerülhessen szabadlábra. Okolicány a kelet-szlovákiai alvilág egyik meghatározó "családfője", a Borža-klán örök kritikusa, ám a bírálat eszközei ebben a műfajban nem a szóvirágok, hanem minimum a bézbólütők, Okolicányéknál olykor a géppisztoly is. Okolicányt elítélték, életfogytra, de fellebbezett, és ha április 13-ig nem születik döntés az ügyében, az életfogytiglanra ítélt bűnöző kisétálhat a börtönből.
Nyilván Okoličánynak nem kellene szabadlábon mászkálnia. De a sebes törvényelfogadás minimum két kérdésirányt felvet. Mekkora a jogbiztonság abban az országban, ahogy ad hoc hoznak bűnözőkre ráhúzható paragarafusokat, hisz ugyanilyent már Mikuláš Černákkal is csináltak. (Nem is beszélve arról, hogy mi van, ha valaki netán ártatlanul ül 5 évig vizsgálatiban, ami ugyebár nem büntetés.)
A másik pedig: a folytos suszterozás helyett nem lenne jobb, ha a bíróságok munkáját tennék hatékonyabbá? Ha nem ítélkezhetnének olyan bírók, akik ellen eljárás van folyamatban? Ha megszűnne a szervezett bűnözés és a bíróságok összefonódása? Ha eltörölnék a rengeteg obstrukciós lehetőséget? Ha nem lenne annyi eljárási hiba. Vegyük például az Adamčo-ügyet. Branislav Adamčot Marián Karcel meggyilkolása miatt jogerősen elítéltek, 25 évet kapott, de ezt a Legfelsőbb Bíróság eljárási hibák miatt 15 évre csökkentette. Alapból röhej, hogy egy gyilkosságot 15 évvel meg lehet úszni, sőt kevesebbel. De hogy a 15 azért 15, mert egy bíró elkúrt valamit...
A kormány szerdai ülésén elfogadta, hogy a különösen súlyos bűncselekmények elkövetői egy évvel tovább lehessenek vizsgálati fogságban, mint a nagy átlag. A kormány egyúttal egyetértett azzal is, hogy a törvénymódosítást rövidített törvénykezési eljárásban tárgyalják. Azaz ne hónapokig tartson elfogadtatni, hanem sitty-sutty meglegyen.
A törvénymódosítást beterjesztő igazságügyi minisztérium jogmagyarázata szerint a módosítás célja"az emberek és vagyonuk védelme az olyan, különösen súlyos elkövetők elől, akiket 25 évre, vagy akár életfogytiglani börtönbüntetésre is ítélhetnek". Ez azt jelentené, hogy a vizsgálati fogság ideje négyről öt évre emelkedne.
A az emberek életének és vagyonának védelme nagyon szép dolog, azt hiszem, akinek van élete és van vagyona, csak egyetérteni tud a törvénnyel. De! Ne legyünk már tudatlanok, a lóláb most is kilóg: egyértelmű, hogy a törvénymódosítás azért született meg, hogy Róbert Okoličány ne kerülhessen szabadlábra. Okolicány a kelet-szlovákiai alvilág egyik meghatározó "családfője", a Borža-klán örök kritikusa, ám a bírálat eszközei ebben a műfajban nem a szóvirágok, hanem minimum a bézbólütők, Okolicányéknál olykor a géppisztoly is. Okolicányt elítélték, életfogytra, de fellebbezett, és ha április 13-ig nem születik döntés az ügyében, az életfogytiglanra ítélt bűnöző kisétálhat a börtönből.
Nyilván Okoličánynak nem kellene szabadlábon mászkálnia. De a sebes törvényelfogadás minimum két kérdésirányt felvet. Mekkora a jogbiztonság abban az országban, ahogy ad hoc hoznak bűnözőkre ráhúzható paragarafusokat, hisz ugyanilyent már Mikuláš Černákkal is csináltak. (Nem is beszélve arról, hogy mi van, ha valaki netán ártatlanul ül 5 évig vizsgálatiban, ami ugyebár nem büntetés.)
A másik pedig: a folytos suszterozás helyett nem lenne jobb, ha a bíróságok munkáját tennék hatékonyabbá? Ha nem ítélkezhetnének olyan bírók, akik ellen eljárás van folyamatban? Ha megszűnne a szervezett bűnözés és a bíróságok összefonódása? Ha eltörölnék a rengeteg obstrukciós lehetőséget? Ha nem lenne annyi eljárási hiba. Vegyük például az Adamčo-ügyet. Branislav Adamčot Marián Karcel meggyilkolása miatt jogerősen elítéltek, 25 évet kapott, de ezt a Legfelsőbb Bíróság eljárási hibák miatt 15 évre csökkentette. Alapból röhej, hogy egy gyilkosságot 15 évvel meg lehet úszni, sőt kevesebbel. De hogy a 15 azért 15, mert egy bíró elkúrt valamit...
Phasellus lacinia porta ante, a mollis risus et. ac varius odio. Nunc at est massa. Integer nis gravida libero dui, eget cursus erat iaculis ut. Proin a nisi bibendum, bibendum purus id, ultrices nisi.
Utolsó kommentek