tg-ltatsthtetet-06-02

Tegnap a kormányülésen Ľubomír Galko védelmi és Lucia Žitňanská igazságügyi miniszter soron kívül megegyezett a katonai ügyészek sorsáról. Ezzel hamarosan befejeződik a katonai igazságszolgáltatás felszámolása Szlovákiában. A katonai bíróságok után a katonai ügyészségek is megszűnnek, a hadsereg tagjai felett a polgári bíróságok fognak ítélkezni.

Igaz, a folyamat nem új keletű, még az előző kormány alatt kezdődött, több lépcsőben. A folyamat „mérnöke“ valószínűleg Štefan Harabin akkori, HZDS-jelölte igazságügyi miniszter lehetett, legalábbis ezt támasztják alá a katonai bíróságok szerepéről a sajtóban tett kijelentései, és persze később maga a törvényjavaslat. 2007 novemberében Ján Kovarčík HZDS-es parlamenti képviselő, a védelmi bizottság tagja indítványozta, hogy a rendőrség, a vasúti rendőrség, a Szlovák Információs Szolgálat, a Nemzetbiztonsági Hivatal, a vám- és pénzügyőrség és a büntetés-végrehajtás dolgozói felett ne a katonai, hanem a polgári bíróságok ítélkezzenek. A javaslat ellen az ellenzéki képviselők sem tiltakoztak, Kovarčík pedig 2008 februárjában a rendőrök jogállásáról szóló törvény módosításához be is nyújtotta javaslatát, mely az ellenzék obstrukciós kísérlete ellenére 76 szavazattal elfogadtatott. Így a katonai bíróságok hatáskörében már csak a mintegy 20 ezer fős hadsereg állománya maradt, amely körében a bűnözési ráta kimondottan alacsony. Jogos a kérdés: melyik húszezer fős, törvénytisztelő mintapolgárok lakta város számára tartanak fenn önálló bíróságot?

Következő lépésként a parlament 2009 februárjában úgy döntött, áprilistól megszűnnek a katonai bíróságok. Egy évet hagytak annak igazolására, hogy a 20 ezer fős hadseregre felesleges húsz bírót és 58 egyéb alkalmazottat fizetni. A katonai bírósági rendszer fennállásának utolsó teljes évében a bíróságok 263 személy felett ítélkeztek. Úgy véljük, az alapvető hibát a törvényhozás nem akkor követte el, amikor kimondta a katonai bíróságok megszűnését, illetve nem most követi el, amikor ugyanerre készül a katonai ügyészségekkel kapcsolatban, hanem akkor, amikor a hadseregen kívüli egyéb fegyveres testületek dolgozóit kivonta a katonai igazságszolgáltatás alól.

A fegyveres testületek dolgozói különleges emberek, külön törvény rendelkezik róluk, és olyan jogosítványokkal bírnak - az igazoltatástól a fegyverhasználatig terjedő spektrumon -, melyekkel a szülésznők, a csaposok, a Linux-rendszergazdák stb. nem. Jó lett volna, ha különlegességüket a felelősségre vonás során is megőrzik. A korábbi rendszer alkalmas volt arra, hogy felül tudjon emelkedni azokon az összefonódásokon, melyek a helyi igazságszolgáltatás és a rendőrség között kétségkívül léteznek a szoros munkakapcsolat miatt. Éppen ezért lett volna az állami rendőrség esetében különösen indokolt az előző rendszer fenntartása. Az ügyészségről szóló törvény módosítása, s ennek keretében a katonai ügyészségek felszámolása már csak az utolsó szög egy rendszereket túlélő, zömmel jól működő, a célcsoportra elrettentő erővel bíró, így társadalmilag hasznos intézményrendszer koporsójába.
(Ebben a posztban két korábbi bejegyzés részletei is felbukkannak:vagy tények, vagy továbbra is úgy gondolom.)

Követhetsz  Twitteren is.

Na, hát ez is bekövetkezett. Jozef Roháčot ma felmentette egy magyarországi bíróság. Igaz, csak az emberölés vádja alól, két évet viszont le kellene ülnie robbanóanyaggal való visszaélés miatt. Mivel azonban ezt már az előzetesben megtette, a mai tárgyalást követően szabadlábra helyezték. A Roháč-ügy egy nagy ügy, már könyvet is írt róla az egyébként külös Martin Mózer, méltatlan lenne egy pársoros poszttal elintézni. De az biztos, hogy ma este sokan nagyon nyugtalanul fognak aludni. Gondoljunk csak bele, azok közül, akik - állítólag - ott voltak a Remiáš-gyilkosságnál, már csak ő él...

Feleséggyilkosság. Gyakori bűncselekmény, ahogy a családon belül erőszak is, úgy általában. (Egy radikális feminista kezdeményezés szerint minden ötödik szlovákiai nő családon belüli erőszak áldozata, ez azért soknak tűnik…)  Most is éppen bírósági szakaszba került egy ilyen ügy. Az alaphír elolvasható itt (is).  A gyilkosság ténye önmagában is megkövezendő, nem különben a hazai igazságszolgáltatási rendszer. Ez a "derék ember", Karol Pota ugyanis már korábban gyilkolt, emiatt el is ítélték, ahogy kell, majd 8 év után próbaidőre bocsátották. Ez azt takarja, hogy ha rossz fiú lesz, akkor le kell ülnie az eredeti büntiből elengedett részt is + amit újonnan kap. Egy biciklitolvaj esetében indokolt lehet a próbaidő intézménye, de vajon egy gyilkossal szemben így kell eljárni? Ez az eset azt mutatja, hogy nem.

Ez itt nem egy halálbüntetés visszaállításáért kampányoló poszt, azzal továbbra sem értünk egyet, ahogy azt már korábban kifejtettük. De a felelősök közül valaki már észrevehetné, hogy a hazai bírói gyakorlatban úgy bánnak a gyilkosokkal, mint ha azok legfeljebb megtévedt ministránsfiúk lennének, akik egyszer brahiból beleköptek a szenteltvíztartóba, de már megbánták. Emlékszünk még a rihnói baltásra?  2000-ben megölte az apját, 2006-ban fegyveres rablást követett el, ennek ellenére 2009-ben már szabadlábon volt. Miért?

A Legfelsőbb Bíróság furcsa intézmény. A Černák-tanú Marián Karcel meggyilkolásáért Branislav Adamčo 24 éves büntetését 15 évre mérsékelte, eljárási hibák miatt. Karcel 28 golyót kapott. A Legfelsőbb Bíróság - pedig akkor még nem is Štefan Harabin vezette - ennek ellenére nem találta indokoltnak a rendkívüli büntetés kiszabását.

Hétfőn, úgy látszik, Harabin szabadságon volt, mert a testület megerősítette Branislav Adamčo életfogytiglani szabadságvesztését. De ezt még nem a dunahidasi kettős gyilkosság miatt szabták ki. A 2004 decemberében elkövetett kettős gyilkosság ügyében 2009 februárjában még vádat sem emeltek ellene, ellenük.

A 2009-es ítélet bűnszervezet létrehozása, gyilkosság, lopás, testi sértés, zsarolás, nyomásgyakorlás, rongálás, közveszélyokozás, tiltott fegyvertartás és korrupció miatt született, halmazati büntetésként. 12 személyt összesen 17 vádpontban találtak bűnösnek.

A dunahidasi gyilkosság ügye még folyamatban van, emellett emberkereskedelemmel is vádolják. Azt hiszem, az Adamčo-fiú - neki nincs beceneve, mint mondjuk Kromkának vagy Roháčnak - olyan formátumú egyénisége a hazai szervezett bűnözésnek, hogy a közeljövőben megérdemelne egy önálló posztot.

A cím természetesen a kis hal is hal parafrázisa. Ján Červenecet kis halnak nevezni azért túlzás lenne, de ha a "nagyhalság" mércéje Miki Černák, akkor mellett Červenec mégis csak egy kalaposinas.

Nyár van, ilyenkor senki nem olvas (és ír) blogot, ezért csak címszavakban rögzítsük, mi történt ma a Besztercebányai Kerületi Bíróságon, ahol a JUDr. Peter Chovanko, JUDr. Juraj Babjak, és JUDr. Ján Deák bírókból álló büntetőtanácsnak Ján Červenec és Róbert Kuzma felett kellett volna ítélkeznie a fellebbviteli eljárás során. Kuzmát intézzük is el egy félmondattal, ő nem nagy játékos, legfeljebb egy starter a hierarchiában.

Červenec Černák biztonsági cégének, a Security 3-nak az igazgatója volt. Természetesen ez úgy volt biztonsági cég, ahogy én szoftvermérnök: a behajtás legalizált eszköze volt, ennél a cégnél kellett a védelmet megrendelni azoknak a vállalkozóknak, akik nem akarták, hogy a boltjuk kigyulladjon. (Igen, ma is vannak ilyenek, Pozsonyban például a madaras biztonsági szolgálat, ennél konkrétabb nem szívesen lennék.) A cég másik tulajdonosa Ján Kán volt, aki leülte a magáét, majd egy sereg céget alapított.

Červenecet korábban jogerős 13 évet kapott. Időközben azonban testi sértésben, garázdaságban és okirat-hamisításban is bűnösnek találták, azonban emiatt már újabb büntit nem kapott. A Besztercebányai Járásbíróság szerint ugyanis a 13 év elég. Az ügyész fellebbezett az ítélet ellen, erről kellett volna ma dönteni a kerületi bíróságnak. De nem döntöttek.  Folytatás szeptember 14-én.