Feleséggyilkosság. Gyakori bűncselekmény, ahogy a családon belül erőszak is, úgy általában. (Egy radikális feminista kezdeményezés szerint minden ötödik szlovákiai nő családon belüli erőszak áldozata, ez azért soknak tűnik…)  Most is éppen bírósági szakaszba került egy ilyen ügy. Az alaphír elolvasható itt (is).  A gyilkosság ténye önmagában is megkövezendő, nem különben a hazai igazságszolgáltatási rendszer. Ez a "derék ember", Karol Pota ugyanis már korábban gyilkolt, emiatt el is ítélték, ahogy kell, majd 8 év után próbaidőre bocsátották. Ez azt takarja, hogy ha rossz fiú lesz, akkor le kell ülnie az eredeti büntiből elengedett részt is + amit újonnan kap. Egy biciklitolvaj esetében indokolt lehet a próbaidő intézménye, de vajon egy gyilkossal szemben így kell eljárni? Ez az eset azt mutatja, hogy nem.

Ez itt nem egy halálbüntetés visszaállításáért kampányoló poszt, azzal továbbra sem értünk egyet, ahogy azt már korábban kifejtettük. De a felelősök közül valaki már észrevehetné, hogy a hazai bírói gyakorlatban úgy bánnak a gyilkosokkal, mint ha azok legfeljebb megtévedt ministránsfiúk lennének, akik egyszer brahiból beleköptek a szenteltvíztartóba, de már megbánták. Emlékszünk még a rihnói baltásra?  2000-ben megölte az apját, 2006-ban fegyveres rablást követett el, ennek ellenére 2009-ben már szabadlábon volt. Miért?